Figyelem kedves olvasók!
Az alábbi gányolásról szóló cikk megtekintése esetlegesen súlyos következményekkel járhat az olvasóra nézve. Csak saját felelősségre!
Az egész úgy kezdődött, hogy nekem soha nincs szerencsém a PDA töltőkkel. Vagy a töltő lesz rossz, vagy a PDA USB-je hal meg, de soha nincs összhang.
Volt már vagy három töltőm, aztán a háromból csináltam kettőt, de az Uni soha nem működött semmelyikkel. A Kaiserem mellé jött töltő 110 V-os volt, idekint jó hasznat vettem egészen addig, míg kb. 1 hete ez is felmondta a szolgálatot (szerintem egy kondenzátor meghalt benne).
Szóval itt álltam két PDAval töltő nélkül. Nem volt kellemes élmény, ugyhogy megprobáltam valamit kitalálni.
A befogadó-családomból a kisebbik "testvérem" még karácsony után előkapott egy laptopot az egyik szekrényből, és átadta, mondván boldog karácsonyt. Nem kell félreérteni, nem egy működő darabról volt szó: még régebben szerezték valahonnan alkatrésznek, a kijelzője törött volt, sőt a kijelző vezérlője is hiányzott (ezt már beépítették valahova). Szóval itt volt nekem egy "laptop", ami belsőleg valószínűleg működőképes, de a kijelzője halott.
Első körben kiprobáltam, hogy tényleg halott-e a kijelző: összedugva az összes a kábelt és a gépet elinditva semmi nem törtent. Minden remény szertefoszlani látszott, de a ventillátor forgott, szóval élet még volt a kis HP-ban (mert ez egy HP, méghozza egy nw8240-es példány).
Hajtott a lelkesedés, így hát a ház egyetlen asztali gépének monitorát rádugtam, és láss csodát, a bekapcsológomb megnyomása után megjelent a HP BIOS képe a külső képernyőn.
Nagy örömmel láttam, hogy még egy XP is van rajta amin szépen elkezdett bootolni.
Lesz ebből valami, gondoltam én.
A rendszer persze jelszót kért, ezt azonban egy gyors ujrainditás után kiütöttem belőle (hála neked Linux LiveCD), ugyhogy képes voltam belépni. Az XP ugy-ahogy stabil volt, ám a WiFi például nem működött, márpedig a szobámig nem ér el a net-kábel, szóval ezt működésre kéne bírni. Nem sikerült, máig nem tudom mi a baja, feltettem minden fellelhető drivert, egyesével, de semmi.
Ekkor már a gép komolyan kezdett haldokolni, például kedvencévé vált (ezt a rossz szokását azóta is tartja), hogy nem ad ki képet a külső képernyőre. Ezzel még nem lett volna gond, ha közben bebootolta volna az XP-t, de nem. Beakadt valahol még a BIOS elött, így meg töltőnek is rossz volt, mert állandóan maximumon jaratta a ventillátort, ami persze nagyon hangos volt (én meg aludni szeretek miközben töltődik a PDAm). Viszont jött egy szerencsés pillanat, amikor úgy döntött, segít rajtam és kitette a képet ujból a külső monitorra, így volt időm a Wubi telepítőjét végigcsinálni (Windows alól feltesz egy komplett, használható Ubuntut). A gondok továbbra sem szüntek meg, általában kb. 40 bekapcsol-nincs kép-kikapcsol ciklus utan van megint kép, de néha órákon át probálgathatom, semmi ("Lelke van, az tuti").
Egy szerencsés pillanatban az Ubuntut gyorsan bekonfiguráltam, és a gépet mint a himestojást visszacipeltem a szobámba. PDA töltőm immáron volt, lévén a drága Ubuntu szabályozta a ventillátort, így folyamatos volt a csend.
De ezzel nem ért véget a kaland! Felötlött bennem, milyen poén lenne PDAról távoli asztallal irányítani a gépet? Valósítsuk meg! De hogyan?
Lássuk milyen kommunikációs lehetőségek vannak: WiFi-hopsz a WiFi kártya Linux alatt sem megy, ez hardveres gond, a TorX csavarhúzóm nincs itt a géphez, nem tudom megszerelni, kilőve. Bluetooth: csak a modul helye van meg, így ez sem járható út.
USB. Hm végülis lehetséges. Talán...
Először is meg kéne oldani, hogy a PDA és a PC tudjanak kommunikálni. Persze én mindent a másik végéről kezdek, így először felraktam egy RDP szerverprogramot (lévén a Windows Mobileban az alap Remote Desktop RDP-re tud csatlakozni), ami működött is, de kapcsolat nem volt a PDA és a PC között.
Az Ubuntu alapból tartalmaz egy VNC servert, így azt is belöttem (Settings-Preferences-Remote Desktop), ki tudja mire lesz ez még jó alapon.
A következőkben valahogy kapcsolatot kellett létesíteni, így felpakoltam a Synce nevű programcsomagot. Ez azért volt jó, mert miután rádugtam a PDA-t a gépre, megjelent egy új "hálókártya" (network interface). Hogy miért?
Röviden nézzük át, hogyan is működik a Synce: RNDIS kapcsolatot használ. Ez annyit jelent, hogy az USB kapcsolat az hálózati kapcsolatként fog megjelenni, kvázi hálózati kapcsolattá változik. A pontos hátterét én sem tudom, de a lényeg az, hogy volt egy új hálozati interfészem, IP címmel felvértezve, de a PDA-val még mindig nem tudtam kommunikálni.
Itt jön a duplacsavar: ha a PDAnak beállítanék egy fix IP címet, amelyik ugyanabba a tartományba esne mint amelyikben a laptop USB-network interfészének IP címe van akkor talán működhetne a dolog.
Nem könnyű ezt megoldani Windows Mobileban, de lehetséges:
Start-Settings-Connections-WiFi (igen a WiFin belül van a beállítas)-Network Adapters. Itt keressük meg a Virtual RNDIS adaptert, majd érintsük meg. A feljövő új ablakban váltsunk át kézi beállításra, majd adjunk meg egy IP címet a PDAnak.
Mi legyen a cím?
Nekem a laptop alapból a 169.254.2.2 címet osztotta ki az USB-networknek (férfiasan bevallom, ezt nem tudtam megváltoztatni akárhogy is írtam át mindent az /etc/network/interfaces fájlban konstansan ezt használja), így a PDAnak ugyanebbe a tartományba kell esnie, mondjuk a 169.254.2.5 az jó.
A maszkot kitölti a PDA magától, az alapértelmezett átjárónak (gateway) a laptop IP-jét írtam be.
Láss csodát, miután elmentettem a beállításokat az ActiveSync jele forogni kezdett a PDAn, majd a nyilak hullamerevsége a státusz báron jelezte, hogy a kapcsolat felállt. Megpróbáltam pingelni a PDArol a laptopot, sikerült! Megpróbáltam pingelni a laptopról a PDA-t: működött! A nagyja már megvan, gondoltam én. Álmodba, pizsamába! mondta a Windows Mobile!
A beépített távoli asztal kliens ugyanis valamiért nem hajlandó az USB-t használni, mindig megpróbál 3G-t tárcsázni, ami persze nem megy neki. Valami más kell, és ez a VNCviewer for Windows Mobile lett. Rátettem a PDAra, beírtam az IP címet, ééssss....dobpergés: feltűnt az Ubuntu asztala az Unim képernyőjén.
Nem nézett ki rosszul, miután beállítottam rajta a felbontást 640x480ra, de valamiért nincs benne teljes képernyős nézet, emiatt meg így is kell egy picit scrollozni a PDAn. A VNC nagy előnye, hogy az eredeti gép is működöképes marad (billentyűzet, egér), így igazából monitorra változtattam az Unit! (Alex azt mondaná: egérmozi, és igaza is lenne)
Hogy mindez mire jó? Az égvilágon semmire!
Na jo, egy két dologra talán jó, PDA töltőnek pl., vagy zenét/CD-t lejátszani a laptoppal.
Szóval ez az én kis házigyártmányú Shiftem, villámgyors WM es Ubuntu közti váltási lehetőséggel, dupla akkumulátorral, lecsatolható kijelzővel.
A rend kedvéért a technikai specifikáciok:
Lecsatolható monitor: HTC Universal, Intel PXA270 520 MHz, 128MB RAM, 3,5" VGA TFT, GSM/UMTS, WiFi, Bluetooth, SDIO, Windows Mobile 6.1
Bázis: HP nw8240, Intel Pentium M 1,7 GHz, 1 GB RAM, ATI FireGL V5000 VGA, kényelmes billentyűzet és touchpad, pöcökegér, Ubuntu 9.10 (Karmic Koala)
A jövőben tervezem egy olcsó USB-s WiFi adapter beszerzését (idegesítő mindig rohangálni a net miatt), de lehet, hogy a Kaiser WiFijét átlövöm szintén USBn (abból főzz amid van az alapelv megmarad), valamint van egy távolabbi projektem:
VLC segítségével a laptopról DVD-t streamelni a PDAra (a PDA csak fogadná az USBn bejövő streamet, nem szaggatna a video, mert nem a PDA dolgozza fel) így lehetne filmet nézni.
Ha valaki követni akarná a példámat, annak egy jótanács: az Unin kapcsold ki a WiFit amikor csatlakozol a VNC serverhez, mert ha megy a WLAN akkor csak azon keresztül akar majd csatlakozni, és nem fogja megtalálni a laptopot/PCt.