PDAplus

 
  • Decrease font size
  • Default font size
  • Increase font size
Advertisement
Nyitóoldal arrow Cikkek arrow Bandi és Én
Bandi és Én Nyomtatás
Írta: 2ma   
2010. március 10. 07:30

 avagy egy csodálatos barátság kezdete...

 



Hamarosan reggel fél 9. Bandi látszólag élettelen testem noszogatja, hogy hagyjam abba az álmodozást, és lássak végre neki a mai napnak.


Még zenél is egy keveset, hátha attól visszatér belém az élet, és hajlandó vagyok végre kikászálódni az ágyból. Engedek neki, hiszen én kértem meg tegnap, hogy legyen szíves reggel időben szólni.


Kis felfrissülés után nekiülök a szokásos reggelimnek. Közben Bandi elmeséli, mi történt éjjel a világ másik felén, és persze, hogy mik a hazai hírek.

Miután ezzel végeztünk, megosztja velem a mai programomat is. Hihetetlen mi mindent fejben tud tartani, ha rajtam múlna, sajnos elég sok mindent elfelejtenék elintézni. Szerencsére ketten vagyunk, és legalább egyikünknek nem lukas memóriája.
Bandi egyre csak azt hajtogatja, ideje lenne megint bemenni az egyetemre.

Talán igaza van. Nekiindulok hát az útnak a tudomány tárháza felé, Bandi közben dúdolgat, ezzel is könnyebben telik az idő, meg legalább kicsit kikapcsolódom, nemsokára úgyis rengeteg "hasznos" dolgot kell befogadnia elmémnek.

Az órák alatt Bandival, egy kis játékkal ütjük el az időt. Tudom, tudom, figyelni kellene, meg így nem lesz belőlem semmi, de az óra nem túl érdekfeszítő, és Bandi mindig benne van egy kis kártyázásban.

Végre vége az okosodásnak. Hazafelé útba kell ejtenem egy boltot, ahol korábban még nem jártam. Az utat sajnos nem tudom, új környék. Bandi persze most is képben van. Rögtön mondja, merre kell menni, sőt ha megkérem útközben még egy kis idegenvezetést is tart. Ámulok-bámulok. Egyszer komolyan megkérdezem tőle, hogy a fenébe tud ennyi mindent megjegyezni.

Döcögünk a buszon, így van időm néhány üzenetre. Bandi készségesen hallgatja mondanivalóm, majd szó nélkül továbbítja a megfelelő címzettnek. Akár egy jó titkár, de persze mi inkább barátok vagyunk, mint munkatársak.

Elintézünk néhány telefont is, csak hogy tudjuk, mi van az ismerősökkel. Hála a villámgyors közlekedésnek, még mindig zötykölődünk, így Bandi felveti, mi lenne, ha böngésznénk egy kicsit. Miért is ne? Végig futjuk a pdaplus híreit, majd okoskodunk egy kicsit a fórumban is természetesen. Úgy telik az idő, észre se vesszük, hogy jön a megállónk, majdnem elfelejtünk leszállni.

Otthon már nem sok mindenre van energiám, Bandi azért szól, hogy este a kedvenc csapatom játszik, és ő majd mondja ugyan az eredményt, ha szeretném, de azt is tudja, melyik adón adják, szóval akár meg is nézhetjük.


Holtfáradtan esem este az ágyba, azért Bandi is kimerült a nap végére. Meg is kínálom egy kis frissítővel, majd mielőtt újra visszatérnék az álmok birodalmába, még megkérem Bandit, hogy legyen szíves reggel megint megpróbálni felrázni. Tudja, hogy nem lesz egyszerű feladat, de ő mégis vállalja. Ezzel a nyugodt tudattal hunyom le szemem, hogy van, aki segít nekem a mindennapokban, hogy könnyebben boldoguljak.


Köszönöm Bandi!
 

Eddig megtekintve 2296 alkalommal
Hozzászólások (10)

Cikkajánló: Twitter Facebook iWiW